KOSÁRLABDÁZÓK TERHELÉSÉNEK TERVEZÉSE

Szerző: Gál László

A cikk Victor Ciavattini (Argentina) előadása alapján készült.

Tapasztaltuk már, hogy az edzések terhelésének mértékét találomra, saccolás alapján vagy csak úgy érzésre próbáljuk beállítani csapatainknak. Az alábbiakban szeretném bemutatni Victor Ciavattini által a spanyolországi Elite Jove 2015-ös táborában bemutatott, használt és elkészített mérési és előrejelzési módszert illetve táblázatot, amely könnyedén segíthet bárkinek az edzések terhelésének megtervezésében. A táblázat értékei és pontszámai ugyan szubjektívek, de jól és egyszerűen írják körül a játékosokat érő különféle terheléseket. A módszer használatával egy könnyen kezelhető mérőeszközt kapunk a munka optimális megtervezéséhez.

Főbb terhelési tényezők, melyek a játékosokat érik edzés közben:

1.  A gyakorlat időtartama: a tapasztalatok szerint egy-egy gyakorlat időtartama 8 és 20 perc közötti tartományban a leghatékonyabb. A gyakorlatok közé érdemes dobó-, verseny- és folyadékpótló szakaszokat beiktatni, megtörve az edzés monotonitását. A gyakorlatok időtartamával kell felszorozni az egyes terhelésfaktorok számértékének összegét.

2.  A létszámfölény mértéke: ez a tényező egyértelműen módosíthatja a terhelés mértékét. Indulva a védő nélküli feladatoktól és haladva az egyenlő létszámú támadó-védő feladatok felé 1-től 5 pontig értékeljük a gyakorlatokat.

3.  Intenzitás: Ez a mérőszám a munka és a pihenés arányát mutatja a gyakorlatok közben. Amennyiben a munkafázis pl. 15 mp és a pihenés 30 mp akkor ½ az érték és ennek megfelelően kap pontot a gyakorlat (pl. ½ intenzitás = 3 pont)

4. Terület: Ez a tényező arra utal, hogy a gyakorlatot helyben végezzük-e, vagy negyed, harmad-, fél-, illetve egész pályát használunk. Szintén 1-től 5-ig pontozzuk.

5.  A versenyterhelés mértéke az alábbiak szerint nő 1-től 5 pontig haladva a helyzetektől függően:

–        1:0

–        1:1 segítő védővel

–        2:2 / 3:2

–        3:3 / 3:4

–        5:5 / 1:1

6.  Mentális terhelés:  Ez a mutató arra utal, hogy egy adott gyakorlatban hány játékos együttműködésére van szükség. A pontértékek 1-től 5-ig haladnak az egyedül végzett gyakorlatoktól az 5 ember kapcsolatáig.

7.  Maximális pulzusszám: azt mutatja, hogy az adott gyakorlat a pulzusszámot tekintve milyen terhelést jelent. Az 50 % alatti (pl. U16-os korosztályban 105 alatti) pulzustól a 90 % fölötti értékig haladunk a pontozásban.

8. Izomintenzitás: az izmok, izomcsoportok munkavégzéséből eredő terhelést mutatja. A helyben, irányváltoztatások és felugrások nélkül végzett gyakorlatoktól haladunk az ugrásokkal és/vagy irányváltásokkal végzett feladatokon keresztül a versenyhelyzetű feladatok felé.

A 2-8. pontokban adott számokat összeadjuk gyakorlatonként, majd megszorozzuk a kapott összeget a gyakorlat időtartamával. Az így megkapott értékeket összeadjuk és megkapjuk az edzés pontértékét.

Az edzések tervezése:

Most, hogy a terhelést mérhetővé tettük, az edzések pontértékének meghatározása talán a legfontosabb feladat számunkra. Az edzések (napi 1x) optimális értéke 1200-1700 pont között mozog. Az 1200 pontos alsó határ inkább egy taktikai jellegű vagy iskolázó edzésmunkára utal. Az 1700 pontos felső határ egy magas intenzitású edzést jelent ebben a szubjektív számtanban. Fontos természetesen a korosztályok figyelembevétele. A terhelés mértéke nagyban függ továbbá az edzés időszakától (felkészülési, verseny, levezető, stb. időszakok szerint), valamint a mikrociklusoktól, azaz hogy a versenyidőszakon belül mikor volt az elmúlt mérkőzés, mikor lesz a következő, vannak-e kimaradó napok vagy hétvégék, pl. ünnepnap vagy mondjuk nincs teremlehetőség aznap, stb. Mindezek figyelembevételével kell beállítanunk az optimális edzésterhelést játékosaink számára.