A KOSÁRLABDA JÁTÉK RENDSZERSZERŰ OKTATÁSA AZ ALAPKÉPESSÉGEK ÉS A HELYEZKEDÉSI ISKOLA ALAPJÁN II. (12-14 ÉVESEK)

Szerző: Gál László

Fontos tudni, hogy sokkal könnyebb dolgunk lesz akkor, ha az alapokat megfelelően leraktuk. Ha játékosaink tisztában vannak az alapvető mozgási irányokkal, valamint a saját és a labda mozgását figyelembe vevő helyezkedésükkel, akkor könnyen tudunk továbbhaladni. Ha az ismertetett tematika megtetszik, de eddig más elképzelés szerint dolgoztál, akkor sincs semmi veszve. Egy huszáros vágással az eddigi sematikus követelményeket egyszerűen elfelejtve és az újat alkalmazva azt fogod tapasztalni, hogy a játékosok kinyílnak és elkezdik megérteni, hogy saját döntéseik összessége adja a csapat játékát és annak erejét is. Felismerik, hogy nemcsak egy-két kiemelt játékoson múlik a siker, hanem minden pályára lépőnek hozzá kell tenni a magáét. Ebben a játékrendszerben minden játékos hozzá is tud tenni a sikerhez.

Korosztályos technikai elemek a teljesség igénye nélkül:

• magasabb szintű labdavezetési készségek
• kézváltások
• egyensúlyi helyzet
• koordináció és megindulások labdával
• passzok fajtái
• dobástechnika, stb.

A három játékos kapcsolatának alapjai

A korábbiakban szó volt egyes-kettes és egyes-hármas posztú kapcsolatokról. Ezeket megtartva, az egyes poszttal nem kell foglalkoznunk. Az új kapcsolatok így néznek ki (a posztokat számmal jelölve):

2 – 3 – 4, 2 – 3 – 5, 2 – 4 – 5, 3 – 4 – 5

A 2-es, 3-as és 4-es poszt jellemzően külső poszt, egyedül az 5-ös nevezhető klasszikus értelemben belső posztnak, de az 5-ösnek is tudnia kell minden posztra kilépni és onnan eredményesen dolgozni a hármas fenyegetés rendszerében (dobás, passz, megindulás, ill. ezek cselezése).

Azonos oldalakon általában a 2-es és az 5-ös, valamint a 3-as és 4-es tartózkodik, bár ez csak a kiinduláskor lehet némileg fontos, később a játék során teljesen fel is cserélődhetnek a szerepek. Fontos is a cserélődés, mert a játékosok így értik meg egymás mozgását, illetve ebben a korban nem is tudunk még megbízható döntést hozni a játékosok leendő posztjáról. Nagyjából tudható, hogy egy 1-esből nem lesz 5-ös, de fordítva ez bármikor megtörténhet. Erre jó példa az idei kadett EB, ahol a szerb csapat irányítója 195 cm magas volt, mégis a tornán a legtöbb gólpasszt adta.

Az egyes poszt, mint korábban említettem, csak alkalmazkodik a labda mozgásához illetve oldalt vált. Emellett végjáték, támadóidő probléma, és egyéni technikai képzettségi fölény esetén bontja meg a védelmet, de nem ez az elsődleges feladata.

Alapvető mozgási sémák:

1.   2-3-4 posztok kapcsolata:
2-es betör középre vagy az alapvonal felé

Hármas betör középre, vagy az alapvonal felé

2.   2-3-5 posztok kapcsolatai:
3-as betör középre, vagy az alapvonal felé

2-es betör középre, vagy az alapvonal felé

2-es passzol 5-nek, aki egy-egyezik vagy kioszt.

A mozgási sémák magyarázata, általános alapelvek és figyelemre méltó részletek

1.  2-3-4 kapcsolatában a 2-3 játékosok mozgása az eddig tanultak szerint épül fel. 4-es poszton lévő játékosunk mozgása pedig logikusan kapcsolódik az eddigiekhez. A labda nélküli mozgásokat mindig a labdás döntései határozzák meg: befelé vagy alapvonal felé indul el? Fontos a labdástól egyértelmű, nyílt sisakos 1:1 elleni játék megkövetelése, mert csak erre tudnak a társak egyértelműen reagálni. Minden játékos legyen minden poszton, ahogy felérkeznek a támadáshoz, úgy foglalják el a megadott posztokat majd azok szerint mozogjanak.

Gyakorlás:

Az első körökben egy védőt vegyünk ki, a labdásnak ne legyen védője. Tegyünk be valamilyen akadályt, hogy előre (ahol a védője lesz) ne tudjon betörni csak közép felé vagy alapvonal felé. A védőktől besegítő védekezést kérjünk, és mehet a játék. Határozzuk meg, mikor kinek kell besegítenie, így egyből a védők feladatát is tudjuk gyakorolni. Ha késik a besegítés a labdásra, dobjon gólt. Később a harmadik védőt késleltetve tegyük be, pl. a labda átadása után le kell guggolnia, vagy hasonló módon adjunk egy kis előnyt a támadónak. A 3:2 vagy 3:3 elleni helyzetekből aztán gyorsindítást és lerohanási sávokat is kialakíthatunk egész pályán, vagy 3:3:3 felállásban oda-vissza.

2.  2-3-5 kapcsolata annyiban komplexebb, hogy az 5-ös poszt, mint klasszikus center, pozíciófogást is tartalmaz, valamint rövidebb mozgásokkal reagál a labda mozgására. Itt is betörés szerepel, de belép a bejátszás is a centernek. Egyértelmű utasításokat adjunk a játékosoknak, mi is a teendőjük bejátszás esetén. A bejátszás után a gyenge oldalról a játékos befut, és kilép az azonos oldali sarokba, illetve erős oldalon a center 1:1 indításakor a sarokba fut és ott várja a kiosztást.

Gyakorlás:

A felépítés szintén 3:2 ellen játékból kezdődik úgy, hogy a labdáson (2-es vagy 3-as) nincs védő. A védekezés gyakorlására is kiváló a feladat, mert nagyon jól megtanítja a besegítést. Mivel 1-es nincs a pályán, mindenki azonnal besegítő pozícióba helyezkedik.

Ha csak lehet, az 5:5 elleni játékban, az edzések végén is alkalmazzuk ezt a szabad mozgásos játékot, eleinte többször megállítva, javítva, de később hagyjuk, hogy a játékosok maguktól jöjjenek rá a helyes döntésekre. Hamarosan természetes szelekció indul, és a gyorsabban döntést hozó, intelligensebb játékosok hamar alkalmazkodnak az új játékrendszerhez, elkezdődik egy természetes kiválasztódás, ami ennek a korosztálynak a végén időszerűvé is válik.