PÁROS LEFUTÁS HELYETT…

Szerző: Balogh Judit

A páros lefutást az edzők túlnyomó többsége használja, elsősorban bemelegítő gyakorlatként. A játékosok, főleg az idősebbek és képzettebbek nem kedvelik túlzottan, mivel monoton, kreativitást nem igényel, ezért hamar unalmassá válik. Szakmai érveket is fel lehet hozni a páros lefutás ellen, hiszen több olyan elemet is tartalmaz, amit később kifejezetten tiltunk a játékosnak (pl. védő nélkül egy vonalban ritkán passzolunk, indításban labdavezetéssel visszük előre a labdát). A páros lefutás emellett egyáltalán nem fejleszti a játékosok kreativitását, figyelmét és döntéshozását, mivel semmilyen ilyen helyzetet nem tartalmaz. Számos, a páros lefutáshoz hasonló, szakmailag kifogásolható, unalmas gyakorlat van használatban, melyeket kisebb-nagyobb átalakításokkal életszerűbb, a játékot jobban tükröző gyakorlatokká változtathatunk, így azok nemcsak érdekesebbek lesznek, de a képzésben is segítségünkre lehetnek.

Ebben a cikkben egy olyan gyakorlat variálását mutatok be, ami a páros lefutás alternatívája lehet. Az alapgyakorlat már az alacsonyabb korosztályokban is megfelelő, serdülő-kadett kortól a játékosok már a többi változatra is képesek, a változatos játékhelyzetek miatt pedig felnőtteknek is élvezetes. A visszafutó védők távolságát a csoport képességeihez kell igazítani, adhatunk a támadóknak több, vagy kevesebb előnyt.

A gyakorlatok a következőket tanítják:

• döntések a legegyszerűbbtől (oldalválasztás) a bonyolultabbakig (védőnek és társnak megfelelő döntések)
• reakció a védő és a társ cselekvéseire
• lepattanó leszedése
• kiszabadítás
• kiszabadítás átvétele
• elindulás labdavezetéssel, ha nem lehet kiszabadítani
• sávok kialakítása az indításban
• gyorsindítás egyszerű és gyors befejezése
• 2:1 elleni gyors befejezések
• rendezetlen védelem megtámadása
• gyors átmenetek (támadásból védekezésbe és fordítva)
• kommunikáció
• akarat (vissza kell érni)

Az alapgyakorlat:

A két játékos az ábrának megfelelően áll fel, a labda a 2-es játékosnál van.

2-es játékos felteszi a palánkra a labdát, vagy csak egyszerűen feldobja a feje fölé és leszedi. Közben 1-es oldalt választ és kifut átvenni a kiszabadítást. 2-es sarkazással megkeresi a társát (1-es hanggal is kérheti), kiszabadítja a labdát (1. lehetőség), vagy labdavezetéssel elindul az 1-essel ellentétes oldalon (2. lehetőség). 1-esnek reagálnia kell 2-es döntésére, ha nem kapja meg a labdát, el kell indulnia a sávjában.

1. lehetőség                                                            2. lehetőség

Az indítás tetszés szerint befejezhető, a lényeg, hogy gyors, egyszerű és eredményes legyen. Ha kimarad az első dobás, a lehető leggyorsabban le kell szedni és vissza kell tenni. Ha nem találjuk elég gyorsnak az indítást, korlátozhatjuk a rendelkezésre álló időt (visszaszámolunk).

Nehezítés: egy pár szemből is indul, így nemcsak a társra, de a szembefutókra is figyelni kell.

A gyakorlat továbbfejlesztése

a)    A lepattanószedő játékost megtámadja egy védő és valamelyik oldalát lezárja. Ha azt az oldalát zárja le, amelyikre a társ futott, akkor a lepettanószedőnek el kell indulnia labdavezetéssel a másik irányba (1. lehetőség), ha a másikat, ki kell szabadítania a labdát (2. lehetőség). 1-es támadónak reagálnia kell arra, ami történik, ha 2-es labdavezetéssel elindul, indulnia kell a sávjában. A védőnek nem kell visszafutnia, a támadók célja a gyors elindulás és a gyors befejezés. Ha kimarad a dobás, minél gyorsabban vissza kell tenni.

1. lehetőség                                                             2. lehetőség

b)    2:1 elleni játék. A védő a két játékos között helyezkedik, mikor 2-es feldobja a labdát. Amíg a labda a levegőben van, választ, megtámadhatja bármelyik játékost, de maradhat középen is, vagy vissza is futhat a másik térfélre. A támadóknak a védőtől függően kell az előbb gyakorolt lehetőségekből választaniuk a lehető legbiztosabb, leggyorsabb és legeredményesebb megoldást. Fontos, hogy a védők váltogassák a helyezkedésüket, hogy a támadók gyakorolni tudják a különböző helyzeteket. A védő most visszafut és próbálja megzavarni a támadókat.

c)    2:1+1 elleni játék. Még egy védőt beteszünk a gyakorlatba, ezzel időkényszert alkalmazunk. A második védő akkor indul, mikor 2-es leszedi a lepattanót, az alapvonalon befut a gyűrűig, utána indulhat vissza védekezni. Az 1-es védő az előbbiek szerint választhat, hogy mit csinál. A támadók feladata, hogy gyorsan elinduljanak és befejezzék az indítást, mielőtt X2 visszaér.

d)    2:1+1 elleni játék oda-vissza, az előző gyakorlatból indulva. A két védőből visszafelé támadó lesz, X2-nek be kell lépnie a büntetőterületen belülre mielőtt visszafordul. A két eredeti támadó közül valamelyiknek meg kell érintenie az oldalvonalat (bárhol), úgy futhat csak vissza. Ezt a helyzetnek megfelelően egymás közt le kell kommunikálniuk (természetesen a hátrébb levő védőnek célszerű érintenie).

Ha az első támadásból kosár lesz, nem kell bedobni a labdát, rögtön lehet indítani. A cél a rendezetlen helyzetből a sávok kialakítása, a passz és a labdavezetés közti választás, a lehető leggyorsabb befejezés, mielőtt a második védő visszaér.

e)    2:1+1 vissza 2:2. Az előző gyakorlat, de visszafele nincs megkötés a védőknek, nem kell oldalvonalat érinteni. Cél a rendezetlen védelem elleni játék gyakorlása 2:2-ben.