Szerző: Balogh Judit

A sarkazás az egyik leggyakrabban alkalmazott alapelem a játékban, különböző célokkal történhet, emellett számos technikai elemnek is alapja. Tulajdonképpen a test elfordítását jelenti a támaszláb körül előre (befele), vagy hátra (kifele). A támaszláb az a láb, amelyik egy helyben marad, a sarkazó láb az, amelyikkel lépegetni lehet. Sarkazás közben a testsúly áthelyeződik a sarkazó lábra, tehát a munkát ez a láb végzi. A támaszláb sarka felemelkedik, a térdek hajlítottak, a fej fent van. A sarkazó lépés hossza a sarkazás céljától függ, passzolásnál pl. lehet egészen hosszú, dobás előtt rövidebb). A labdát erősen kell fogni és folyamatosan mozgatni, hogy a védő ne tudjon ráfogni, vagy ráütni. Nagyon fontos az egyensúly megtartása, mivel sarkazás közben kontaktusba kerülhetünk a védővel.

A sarkazásra vonatkozó szabályok:

• A támaszlábnak sarkazás közben egy ponton folyamatos kontaktusban kell lennie a talajjal, a sarkazó lábbal bármelyik irányba bármennyi lépés megtehető.
• A támaszláb együtemű megállásnál bármelyik lehet, kétütemű megállásnál az a láb, amelyik előbb ér a talajra.

A sarkazás céljai:

• szabadulás az agresszív védőtől
• kosárral szembe sarkazás
• indulócsel
• passzolási szög javítása
• kiszabadítás
• dobópozíció javítása
• dobásba belelépés
• centermozgások, gyűrűközeli elsarkazásos megoldások
• leválás

Hibák:

• támaszláb helytelen megválasztása
• támaszláb elmozdulása
• támaszláb váltása
• lábfejről sarokra sarkazás
• labda egy helyben, középen tartása
• sarkazás testsúlyáthelyezés nélkül
• hátrafele sarkazás agresszív védő ellen

Egyéni gyakorlatok

• Sarkazás karikával: Támadó alapállás a karikában, kilépés a sarkazó lábbal a karikából és vissza. Kilépés után több sarkazólépés a karikán kívül és visszalépés.

• A játékosok a pályán úgy állnak fel labdával a kézben, hogy tőlük kb. egy méterre legalább két irányban egy-egy vonal legyen (pl. alapvonal és oldalvonal találkozása). A sarkazó lábbal felváltva érintik meg a vonalakat.

• A játékosok az edzővel szemben elszórtan helyezkednek el labdával. Az edző valamelyik irányba mutat, mindenki abba az irányba fordul sarkazással, majd visszasarkaz az edzővel szembe.

• A játékosok a hárompontos vonalra körben leteszik a labdájukat és a saját labdájukkal szemben 3-4 méterre felállnak. Jelre odafutnak a labdájukhoz, felveszik, szembesarkaznak a kosárral, visszasarkaznak, leteszik a labdát és visszamennek a helyükre.

Páros gyakorlatok

• A játékosok labdával egymásnak háttal, olyan távolságra állnak, hogy egymás felé sarkazással össze tudják érinteni a labdájukat. Alapállásból indulva sarkazással 90 fokokat fordulva összeérintik a labdájukat, majd visszasarkaznak. Egyszer egyik, majd másik irányba fordulnak.

• A játékosok egymással szemben állnak olyan távolságra állnak, hogy hajlított karral össze tudják érinteni a labdájukat. Sarkazással megpróbálják a labdával eltolni a párjukat anélkül, hogy a támaszlábuk elmozdulna.

• Sarkazás védővel: A védő megpróbálja megérinteni a labdát anélkül, hogy a labdáshoz hozzáérne, a labdás ezt szabályos sarkazással próbálja megakadályozni.

• Keresd a párodat: A játékosok elszórtan, páronként egymás mögött állnak fel, a hátul lévő játékosnál labda van. A labdás a társa elé dobja a labdát és valamerre elfut. A másik a labda után fut, megáll vele és a nyaka fordítása nélkül, sarkazással megkeresi a párját. Ha megtalálta elindul, odavezeti hozzá a labdát és szerepet cserélnek.

Csoportos gyakorlatok

• A játékosok négyes csoportokat alkotnak. Egy játékos középre áll labdával, hárman körbeállják olyan távolságra, hogy a labdás sarkazással meg tudja őket érinteni. A kívülállók közül egy játékos mondja, hogy melyiküket érintse meg a labdával a sarkazó. A sarkazónak egy sarkazással meg kell érintenie a nevezett játékost, akit megérintett, az mondja a következő nevet. Négy sarkazás után odaadja a labdát annak, akit megérintett. Akinek odaadta, egy leütéssel középre viszi a labdát, ott megáll (egy vagy két ütemben), akitől kapta a labdát, beáll a helyére és ő mondja az első nevet.

• A játékosok 4-5 fős csoportokban helyezkednek el körben 2 labdával, egyikük beáll középre labda nélkül. A játékosok olyan távolságra állnak egymástól, hogy a középső ember sarkazással elérje őket. A középső játékos sarkazással elveszi az egyik labdás kezéből a labdát és sarkazással odaadja egy másik játékosnak. Ezután elveszi a másik labdát és azt is odaadja egy másik játékosnak. 4-5 labdacsere után cserélnek.

Változat: akitől elvette a labdát, az mondja meg, hogy kinek adja.

Játékok

• A játékosokat két csoportra osztjuk. Az egyik csoport tagjainál labda van. A labdások a pályán szabadon labdát vezetnek, a labda nélküliek megpróbálják tőlük elvenni. Jelre a labdásoknak fel kell venniük a labdát és a következő jelig sarkazniuk kell, miközben a labda nélküliek megpróbálják megérinteni a labdájukat (5 mp-ük van rá). Ha sikerül, ők vezethetik tovább a labdát, a labdát elveszítőkből pedig védők lesznek.

• A játékosokat létszámtól függően 2-3 egyenlő számú csoportra osztjuk. A csapatok egymással párhuzamosan, a csoportok tagjai egymástól kb. 2 méterre (olyan távolságban, hogy a labdájukat csak egymás felé sarkazva tudják összeérinteni) egy vonalban állnak fel, mindenkinél labda van. A sorban az első játékos a második felé sarkaz, összeérintik a labdájukat, a második sarkazással átfordul a harmadik felé, összeérintik a labdájukat, és így tovább. A sorban az utolsó játékos a háta mögött átveszi a labdát és visszafordítja a játékot. Az a csapat nyer, akinek az első játékosa először emeli magasba a labdáját, miután azt a másodikkal visszafele összeérintette.

• A játékosok 5-6 fős csoportokban helyezkednek el körben, egyikük beáll középre. A játékosok olyan távolságra állnak a középsőtől, hogy az sarkazással elérje őket. A középső embernél van egy labda, és a körben állóknál is van egy. A körben állók egymásnak adogatják a labdát, csak a mellettük állónak adhatják a labdát, de azt bármelyik oldalra. A középső feladata, hogy sarkazással a labdájával megérintse azt az embert, akinél a labda van. Ha sikerül, cserél azzal az emberrel, akit megérintett.