Megfontolások és javaslatok a sérülések megelőzésére

 Szerző: Németh Kata

A combhajlító izom (hamstring) fogalma, sérülésének felismerési lehetőségei és fontossága

A kosárlabda robbanékony mozgásokat igénylő sport, időnként maximális erőkifejtéssel, sprintekkel, felugrásokkal. A mozgásminták elsajátításához nélkülözhetetlen a nagy sebességben történő izommunka, mely fokozott kockázatnak teszik ki az izmokat. Az ugrások és futások során különösen fontos a combhajlító izom, mely meglehetősen sérülékeny, ezért különös figyelmet igényel.

 A combhajlító izom három izomból áll:

–        féliginas izom (musculus semitendinosus)

–        félighártyás izom (musculus semimebranosus)

–        kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

 

Ezek a térd behajlításáért és a csípő hátrafeszítéséért felelős izmok, nagyrészt az ülőgumókon, kisebb részt a combcsonton erednek és a lábszárcsont fejének két oldalán tapadnak.

Sérülése során különösen fontos, hogy el tudjuk különíteni a probléma jellegét, miszerint izom- vagy ideg érintettségről beszélhetünk-e.  Jelenleg négyféle sérülés ismert:

1. Erőegyensúly hiányok a combfeszítő és a combhajlító izmok között. A túlzottan erős combfeszítő elülső keresztszalag sérülést okozhat a térdben.
2. A csípő-, és térdfeszítő, valamint a hajlító antagonista – egymás ellen ható – izmok beidegzésének együttműködése diszharmonikus.
3. Izom- és izombőnye eltérése, índegenerációja.
4. Egyéb biomechanikai eltérések.

Idegbántalmak esetén több kórképre is utalhatnak a tünetek. A fájdalom lehet görcsös, szúró, feszítő, nyilalló is. Általában bizonyos nyújtásokra fokozódhat, de a későbbiekben a panaszok csökkenthetőek ugyanezen nyújtásokkal. A fájdalom helye a fartájék, az ülőgumó, a comb hátsó és belső része, mely egészen a térdízület alá is terjedhet. A fájdalom a farból a lábon túl, a derékba is sugározhat, ezzel megtévesztve a diagnózist felállítani szándékozó személyt (elsőként az edzőt). A kórkép összetéveszthető bizonyos gerincbetegségekkel (pl. lumbágó, isiász), valamint az ülőidegre gyakorolt nyomás következtében kialakuló fájdalommal. A lumbágó (derékzsába) és az isiász (ülőidegzsába) az alsó deréktájékon a derékban, a keresztcsont tájékán fellépő fájdalom. Ezek a gerincoszlop alsó részének túlterhelésére vagy működési rendellenességére utaló figyelmeztető jelek. A váratlan, heves fájdalom a gerincoszlop ágyéki részén, a keresztcsontnál jelentkezik, és néha annyira erős, hogy a legtöbb mozdulat lehetetlenné válik. A hát izomzata ezen a területen összehúzódik, és ez megnöveli a fájdalmat. Amikor a fájdalom kisugárzik a farba vagy a lábba, akkor isiászról beszélünk. Az isialgia a deréktáji ideggyökök nyomása esetén alakul ki, a fájdalom olykor csak deréktájon jelentkezik, máskor érezhető az ülőideg mentén a farpofákban, a combban, a lábikrában és a lábfejben. Az ülőideg testünk legnagyobb idege, az ülőfonatból kilépése után a comb hátsó oldalán függőlegesen fut le a térdhajlati árok felső széléig. Műtéti megoldása éppen ezért a kétfejű combizom és az ülőideg szétválasztása, mely után körülbelül két hónap múlva tud a sportoló visszatérni az edzésbe.

 

A sportba való visszatérés, illetőleg a sérülés megelőzésére irányuló lehetőségek

A sportba való visszatérés esetén fontos a futás intenzitásának fokozatossága. Ennek sorrendje:

1. Gyaloglás.
2. Futás csökkentett sebességgel, rövidebb távon, egyenes vonalban.
3. Futás teljes sebességgel, teljes távon, egyenes vonalban.
4. Futás előre, hátra, oldalra.
5. Elindulás-megállás.
6. Sprintek.
7. Irányváltások.
8. Keresztlépések.

 

Törekedni kell az alsó végtag izomerő arányosságára, valamint a törzsizmok erősítésére, a törzs stabilitásának elérésére, valamint a törzs- és az alsó végtag flexibilitására. Alkalmazhatók az agility gyakorlatok is.

Mivel gyakori az újrasérülés (túlzottan gyors visszatérés a sportba), ezért integrált módszer szükséges, mely a kosárlabda játékának összetevőivel kondicionál a sérülés megelőzésére, illetve a sérülést követő rehabilitációra. Brandon és Cleather ajánlása, hogy nyílt- és zárt kinetikus láncban egyaránt végeztessünk gyakorlatokat. A tevékenységek legyenek sokrétűeknek: funkcionálisan erősítsenek, a koordinációt javítsák és növeljék az ugróerőt. Úgy vélik, hogy a sima guggolások, illetve ezek variációi csak részben hatnak a térdinakra. Óvatosságra intenek a gyakorlatok végzésénél, de a térd kondicionálását bármilyen megközelítésében ajánlják. Véleményük szerint a combhajlító edzésének központi szerepet kell elfoglalnia az edzésprogramban, a térdínkomplexumban megnyilvánuló erő fejlesztése kulcsfontosságú, mivel ezzel a térd stabilabbá válik és ellenállóbb lesz az igénybevétellel szemben.

 

Gyakorlatok

Merevlábas felhúzás (romanian dead lift)

–        indítás álló helyzetből

–        fogás vállszélességben

–        térdeket nem kell összezárni

–        súllyal előredőlés

–        nyújtott lábbal, egyenes háttal

–        medence is dönt

–        kb. a sípcsont középső harmadáig kell lehajolni

 

Járás térdlendítéssel és kitöréssel (walking lunge with high knee)

–        indítás álló helyzetből

–        végrehajtás súlyzóval

–        dinamikus mozgás magas térdlendítéssel

–        emelt térdet egy nagy lépés után kell letenni

–        hátul lévő láb 90°-os hajlításban a talajfogás után

 

 

Egylábas merevlábas felhúzás (single-leg straight-leg dead lift)

–        indulás álló helyzetből

–        kézi súlyzó fogása két kézzel, vagy mindkét kézben egy-egy súly

–        „mérlegmozdulat”: szabad láb hátraemelése

 

 

Lelépés-megtartás (drop holds)

–        lelépés magasról (30-80 cm)

–        érkezés páros lábra, egynegyedes guggolásba

 

 

Fellépés ellenállással (resisted step-up)

–        fellépés magasításra (30-50 cm) egy lábbal, kapaszkodással

–        hátul lévő térd fellendítése

–        deréknál ellenállással, szalaggal

–        visszalépés a talajra

 

 

Reaktív térdlendítés (reactive drills, „B” skips)

–        térdlendítés, vízszintesnél térdnyújtás

–        láb lecsapása a talajra

–        kevés a kapcsolata a kosárlabdával, inkább futógyakorlat

 

 

Felhasznált irodalom:

French D. N. (2008): Conditioning the Hamstrings for Basketball: training considerations for performance and injury prevention. http://coaching.fibaeurope.com/default.asp?cid={87FFFFCD-C6BB-4BBD-8975-B26F438B4BE}&coid={C9D34F14-CEBB-48CF-8760-5C91458B8389}&articleMode=on&

Dr. Pavlik Attila (2001): A sportolók proximalis Hamstring-szindrómája.  http://www.vitalitas.hu/index.html?ctype=2&cid=407&did=4421

Dr. Bors István (2013): Derákfájás, isiász vagy a titokzatos Hamstring szindróma?  http://gerinces.hu/2013/11/28/derekfajas-isiasz-vagy-titokzatos-hamstring-szindroma/