TÁMADÓ ALAPÁLLÁS

Szerző: Balogh Judit

A támadó alapállás olyan készenléti helyzet labdával vagy labda nélkül, mely stabil egyensúlyi helyzetben bármilyen irányba gyors elindulást tesz lehetővé, így növeli a mozdulatgyorsaságot. A súlypont helyzete a biomechanikai sajátosságoknak megfelelően egyénileg változó és függ attól, hogy a támadó labdás vagy labda nélküli, valamint labda nélküli támadó esetében a labdától való távolságtól is.

Alapállásból történő mozgások:

• elindulás
• sarkazás
• cselezés
• passzolás
• dobás
• felugrás

Labdás alapállás

Labdás alapálláson a labdás játékos helyzetét értjük, többnyire a leütés előtt. A „hármas fenyegetés” kifejezést szándékosan nem használom, mivel véleményem szerint ez nem létezik, hiszen nincs olyan testhelyzet, melyből egyformán gyorsan lehet elindulni, passzolni, vagy dobni. Ezen túlmenően, a felnőtt kosárlabdázásban sem látunk szinte egyáltalán olyat, hogy egy játékos mindhárom lehetőséget egyidőben számba veszi.

A labdás alapállás testhelyzete:

• a testsúly egyenlően elosztva a két lábon, a lábujjakon és a talppárnákon
• a térd hajlított, térdek a cipő orra mögött
• a súlypont kissé elöl
• a lábak vállszéles, vagy kicsit szélesebb terpeszben
• a lábfejek párhuzamosak, egy vonalban vannak, vagy egyik láb kicsit (max. 10 centivel) előrébb
• a csípő hajlított, vállak nagyjából a térd vonalában
• a törzs egyenes
• a fej emelt, előre néz

Nagyon fontos, hogy a törzs egyenes és a fej emelt legyen, mivel a fej a felsőtest legnagyobb súlya, ezért ennek állása nagyban befolyásolja a súlypont helyzetét. A „púpos” hát a fejet előre dönti, így hatással van a stabilitásra. Fontos még hangsúlyozni, hogy az átvett labdával mindig szembe kell fordulni a gyűrűvel, bármilyen távolságra is legyen a támadó a kosártól. Ha messze van, azért, hogy lássa az egész pályát, ha közel, azért, hogy fenyegetést jelentsen a kosárra.

A LABDA TARTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

A labda tartása szokta a legnagyobb vitákat kiváltani a szakemberek között, a különböző iskolák más-más helyzetre esküsznek. Mindegyiknek van előnye és hátránya, valójában ez a helyzet a játék gyorsasága miatt alig-alig fordul elő, inkább az oktatás során van jelentősége (elindulás, megállás, sarkazás, cselezés tanítása).

valamelyik oldalon a csípő felett

😀 a labda távoltartása a védőtől

🙁 a passz és az elindulás a másik oldalra nehézkes és lassú

középen csípőmagasságban

:Da passz, a dobás és az elindulás mindkét irányba gyors

:(a labda nem fedezett, a könnyen kivehető a kézből

áll alatt középen

:Da passz és a dobás gyors

:(az elindulás lassú

mozgatás a fej felett

:Da passz gyors, a pálya jól látható

:(az elindulás lassú, a dobás csak azoknál gyors, akik nem hozzák le a labdát dobás előtt

mozgatás térdmagasságban

:Daz elindulás jól cselezhető és gyors, a védő nehezen éri el a labdát

:(a dobás és a passz lassú

Labda nélküli támadó alapállás

A labda nélküli játékosok sokszor nyújtott térddel, felkészületlenül várakoznak, ezért mozgásaikat lassabban tudják megindítani. Fontos, hogy a támadás teljes ideje alatt készenléti helyzetben legyenek, hogy aktívan részt tudjanak venni az akcióban.

A labda nélküli alapállás testhelyzete:

• a térd hajlítva, a súlypont annál mélyebben van, minél közelebb van a játékos a labdához
• a labdához közeli, egy passzra lévő játékosok kezei mellmagasságban, labdaátvételre készen

• ha a játékos a labdától távolabb, két passzra helyezkedik, a térd csak minimálisan hajlított, de semmiképpen sem nyújtott