AZ EGYENSÚLY ÉS PROPRIOCEPTÍV TRÉNINGEK HATÁSA AMATŐR KOSARASOK PASSZOLÁSI KÉSZSÉGÉRE

Összefoglalta: Supola Balázs

A feldolgozott cikk:

Kostopoulos, N., Bekris E., Apostolidis N., Kavroulakis E., Kostopoulos P. (2012): The effect of a balance and proprioception training program on amateur basketball players’ passing skills. Journal of Physical Education and Sport, (12)3, pp.316-323.

A sport szempontjából az egyensúlyt tartják talán a legfontosabbnak a koordinációs képességek közül, ez különösen igaz a kosárlabdára. A kutatások először a végtagsérülés-veszély csökkentése érdekében vizsgálták a jó egyensúlyi képességek fontosságát és hasznosnak találták a proprioceptív foglalkozásokat a prevencióban és a sérülésekből való felépülésben.

A kosárlabdában a hirtelen és intenzív irányváltások, gyakori elindulások, megállások és a fizikai kontaktus, ütközések a játékosok között nagymértékben függnek a dinamikus egyensúlyozó képességtől. Nyilvánvaló, hogy a kosárlabdához kapcsolódó mozgásokra, mint a futásra, passzolásra, dobásra vagy labdavezetésre, befolyással van az egyensúlyozó képesség. A jó egyensúly lehetővé teszi a test kontrollját, minimalizálja a hibákat és segít megvédeni magunkat az esésnél, például amikor gyorsan változtatunk irányt egy technikai elem hatékony végrehajtásának érdekében.

A passzolás az egyik legfontosabb technikai készség a kosárlabdában, ennek ellenére nem készült olyan tanulmány, ami a passzolási készség és az egyensúly, illetve proprioceptív gyakorlatok közötti összefüggést vizsgálná. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja, miként hat egy 12 hetes egyensúly és proprioceptív edzésprogram amatőr kosarasok passzolási készségére.

1. táblázat: a játékosok antropometriai jellemzői

Használt eszközök: egyensúly korong, bosu (felfújható gumifélgömb), togu (ülőpárna), trambulin.

A statisztikai elemzés eredményei

2. táblázat: Passzolási teszt eredményei a tréning előtt és után (átlag ás eltérés)

1. ábra: A kísérleti csoport statisztikailag szignifikáns emelkedést mutat (p = 0,002)

 Az eredmények szerint a kísérleti csoport 14,92%-kal, amíg a kontroll csoport csak 1,72%-kal javult. Statisztikailag szignifikáns különbségek láthatók a két csoport azonos poszton játszó játékosai között. Az egyes posztok javulását és a csoportok közötti különbséget a 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat: a kísérleti és kontroll csoport közötti különbség, posztokra lebontva

A tanulmány rámutatott a speciális proprioceptív és egyensúly tréning fontosságára, ami a statikus és dinamikus egyensúly fejlesztésére fókuszált. A gyakorlatok fokozatosan nehezedtek és egyre inkább kapcsolódtak a passzoláshoz. Emellett a dinamikus egyensúly gyakorlatok, amelyek tartalmaztak mozgásokat előre, hátra és oldalirányba, valószínűleg fejlesztették a döntő és speciálisabb izomfunkciókat. A vizsgálat eredményei alapján nyilvánvaló, hogy a javulás különböző volt a játékosok pozíciói szerint. A center játékosok fejlődtek a legtöbbet, ami azt jelenti, hogy az antropometriai tulajdonságok (mint például a magasság) hatással vannak a propriocepciós és az egyensúly gyakorlatok eredményességére.

A center játékosok erőteljesebb javulása valószínűleg a mellkas magasságú kétkezes passzok gyakoriságának tulajdonítható, amelyeket az intervenciós program alatt végre kellett hajtaniuk, ellentétben a kevés ismétlésű végrehajtásokkal az edzéseken és a meccseken. A jelen tanulmány eredményei alapján, a passzkészség javulásában a propriocepciós és egyensúly tréning statisztikailag szignifikáns eredményt mutatott minden játékosra, az eredményt valószínűleg befolyásolják a játékosok antropometriai jellemzői és a játékban eltöltött idejük.

A cikkben szereplő eszközök:

egyensúlykorong, bosu (gumi félgömb), togu (ülőpárna), trambulin